A japán animáció kedvelői számára nagy esemény minden egyes Miyazaki-premier. A gyakran Walt Disneyhez hasonlított japán mester legújabb filmjét éppúgy van szerencsénk a hazai mozikban köszönteni, mint eggyel korábbi, Chihiro Szellemországban című meséjét.
A tekintélyes életműből csak két korábbi darab jutott el hivatalosan Magyarországra, A vadon hercegnőjét videón mutatták be, A szél harcosait pedig csaknem két évtizede játszották a mozik.
Miként a Chihiro Szellemországban, A vándorló palota is az érett gondolkodású gyerekekhez és a gyermeki szívű felnőttekhez szól, azonban az alkotó pályáján elsőként nem japán, hanem európai irodalmi forrásból ered. A C. S. Lewis- és Tolkien-tanítvány Diana Wynne Jones 1985-ös meseregényének hősnője egy tízes évei végén járó, kalapkészítő lány, aki az előző századfordulós hétköznapokból egy gonosz boszorkány átka következtében varázslatos mesevilágba kerül. A szerény és becsületes Sophie hirtelen öregasszonnyá változik, és a bűbáj megtörésére egyetlen reménye, ha elszegődik Howlhoz, a fiatal varázslóhoz, aki gőzt prüszkölő, lépegető palotájával járja a környéket. Sophie-t szerelme az örökifjú varázsló iránt átmenetileg meg-megfiatalítja, de a végleges siker érdekében a Howlt sújtó átkot is meg kell törnie.
A vándorló kastély már technikai felépítésében is csodálatra méltó, de olyan fantasztikus felszerelései is vannak, mint a kijáratválasztó tekerentyű, amivel más és más utcákra tudnak lakói kilépni ugyanazon az ajtón - folyamatos lesz az átjárás a hétköznapok és a varázslatok világa között. Miyazaki ismét gyönyörű képekkel teli filmet alkotott, amely szépségével (és itt Joe Hisaishi borzongatóan szép kísérőzenéjéről is meg kell emlékeznünk) teszi mélyen átélhetővé ezt a bájos mesét, amely bármilyen andalító is, olyan komoly dolgokról szól, mint a felnőtté válás és az emberek közti felelősség.
Miként a Chihiro Szellemországban, A vándorló palota is az érett gondolkodású gyerekekhez és a gyermeki szívű felnőttekhez szól, azonban az alkotó pályáján elsőként nem japán, hanem európai irodalmi forrásból ered. A C. S. Lewis- és Tolkien-tanítvány Diana Wynne Jones 1985-ös meseregényének hősnője egy tízes évei végén járó, kalapkészítő lány, aki az előző századfordulós hétköznapokból egy gonosz boszorkány átka következtében varázslatos mesevilágba kerül. A szerény és becsületes Sophie hirtelen öregasszonnyá változik, és a bűbáj megtörésére egyetlen reménye, ha elszegődik Howlhoz, a fiatal varázslóhoz, aki gőzt prüszkölő, lépegető palotájával járja a környéket. Sophie-t szerelme az örökifjú varázsló iránt átmenetileg meg-megfiatalítja, de a végleges siker érdekében a Howlt sújtó átkot is meg kell törnie.
A vándorló kastély már technikai felépítésében is csodálatra méltó, de olyan fantasztikus felszerelései is vannak, mint a kijáratválasztó tekerentyű, amivel más és más utcákra tudnak lakói kilépni ugyanazon az ajtón - folyamatos lesz az átjárás a hétköznapok és a varázslatok világa között. Miyazaki ismét gyönyörű képekkel teli filmet alkotott, amely szépségével (és itt Joe Hisaishi borzongatóan szép kísérőzenéjéről is meg kell emlékeznünk) teszi mélyen átélhetővé ezt a bájos mesét, amely bármilyen andalító is, olyan komoly dolgokról szól, mint a felnőtté válás és az emberek közti felelősség.
Hauru no ugoku shiro
japán rajzfilm, 119 perc, 2004
A japán meserajzfilmek ősz fejedelme meséjében egy kalaposkisasszony félelmetes csodakastélyba kerül, miután a gonosz Szennyboszi vénasszonnyá változtatja. A brit mesekönyvből készült japán animecsoda hatékony ellenszérum Potter-mérgezésre is.
rendező:
Forgalmazza: Best Hollywood
Linkek
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek