Fellépők

Kedvenc helyek

Komolyzenei koncertek

Kelly Osbourne: Sleeping In The Nothing
|
olvasói:
(0)
(Sanctuary / Sony BMG)

Kelly Osbourne-t Shut Up című 2002-es punk-pop albumának bukása miatt kiadója kirúgta (az új lemezcége 2003-ban kissé kibővítve újra kiadta az anyagot Changes címen, kevés sikerrel), de Ozzy lánya nem adta fel énekesnői ambícióit: a drogelvonó után összeált a már rengeteg csajlemezen (Pink: M!ssundaztood, Try This, Christina Aguilera: Stripped, Courtney Love: America`s Sweetheart, Gwen Stefani: Love. Angel. Music. Baby.) segédkező dalszerző-producerrel, Linda Perryvel - és készítettek egy szinti-pop albumot!


Perry nem szokott komplett lemezanyagokat megírni és elkészíteni másoknak, még a nagy szakmai áttörését hozó 2001-es Pink-albumon is csak a számok felében volt benne a keze. Ezúttal a Sleeping In The Nothingon viszont mind a tíz dalt ő írta (Kelly csak négy számhoz írt szöveget), ő programozta az alapokat és ő játszotta fel az összes hangszert. Hogy Kelly ezt mivel érdemelte ki, nem tudni („megtaláltál bennem valamit, amiről nem is tudtam, hogy ott van” – köszöni meg a segítséget pártfogójának a lemez belsőborítóján), de nem is lényeges. A lényeg az, hogy ez az elkényeztetett pufóka, akinek igazán jó énekhangja sincs, megint kapott a segge alá egy klassz kis lemezt – és jól megüli azt, pedig ezúttal teljesen más zenei világban kell mozognia. Elektro-pop, szinti-pop, szinti-diszkó, hűvös szintetizátoros nyolcvanas évekbeli new wave, The Cars, Devo, Blondie, Kim Wilde, Pat Benatar, Duran Duran, Human League, Visage (vagy hogy az aktuális 80`s revival is említve legyen: Fischerspooner, Ladytron, Client... és Gwen Stefani) – ezek a mostani hívószavak.

A stílusgyakorlat egész jól sül el, a Visage-féle Fade To Grey-t koppintó One Word kislemezdal például elsőrangú darab, de a többi szám nagy részében is egészen működőképes a divatjamúlt hangszínek és a képzetlen énekhang összjátéka. Oké, az Edge Of Your Atmosphere Casio-ritmusa már túlzottan gagyi, Kellynek a Secret Lover középrészében (amikor – vélhetőleg ironikusan – a Charlie And The Chocolate Factory egyik hősnőjétől, a hozzá hasonlóan elkényeztetett és telhetetlen Veruca Salttól idéz) zavaróan hamis a gajdolása, a randierőszakról szóló Don`t Touch Me While I`m Sleeping pedig rockosabb hangzásával és gyerekes szövegével kilóg a lemezről, de ez az alig 36 (a One Word bónuszremixével együtt is csak 44) perces anyag összességében kifejezetten szórakoztató, hasonlóképpen, mint az előző album corporate punk-popja volt. Szóval van rá esély, hogy ez a lemez is meg fog bukni, és három év múlva Kelly az éppen akkor esedékes revival stílusához igazítja majd harmadik próbálkozását. Remélhetőleg nem a glam-metál fog újra divatba jönni.


7/10
Déri Zsolt
2005.09.05
|
Új hozzászólás
Név: E-mail:
Hozzászólás:
Ismételd meg:


2012. május 24., csütörtök

Eszter, Eliza
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Tagok: túl az 1 millión
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.