Mi szimbolizálhatná jobban Magyarország jelen állapotát az új Nemzeti Színház épületének hirtelengazdag eklektikájánál? Hát persze, hogy annak a négy álkéményseprőnek a figurája, akik a Duna túlpartjáról bámulják a világot jelentő zsinórpadlás házát!
A Fekete kefe külvárosi fiai azért nem a színpad deszkázatáról álmodnak, mert egyáltalán nem a földön járnak - sokkal inkább a fellegekben. Köszönhető ez többek között magaslati foglalkozásuknak, teológiai tanulmányaiknak, valamint annak az érdekes ténynek, hogy elszívtak némi THC-tartalmú kecskeszart.
Jeles kis Valentinójától Herendi hét vezéréig a magyar filmtörténet számos bolyongó hőst ismer, de Vranik Roland az első olyan rendező, aki nem a döglődő kommunizmusban és a nemzeti sorstragédiákban, hanem egy kecske emésztési rendszerében találja meg történetének mozgatórugóit. Ez a szigorúan nem génkezelt, dél-amerikai származású kecske a benne formálódó bódulati végterméken kívül egy nyertes lottószelvényt is őriz gyomrában, ezért meg kell halnia, mint Dezsőnek anno. A Fekete kefe (részben) valós eseményeken alapuló fekete vígjáték, mely nem csupán a kecske gyászos vége, de elsősorban a főszereplők (Bánki Gergely, Hajduk Károly, Hernádi Csaba és Réthelyi András zseniálisak!) groteszk humorú kalandjai miatt érdemli ki a fenti műfaji besorolást. Nem elég, hogy a fiúk a kéménybélelésre szánt pénzt eljátsszák a cinkotai mongolok kakasviadalán, még a fővárosi Krisna-központba is behatolnak, majd meglátogatnak egy festőlányt, akinek a szomszédját éppen tulajdon fia rugdossa rokkantra.
Az elsőfilmes Vranik Roland és operatőr-írótársa, Pohárnok Gergely (Cukorkékség, Hukkle) nagyon nyugisan, Bunueltől Gilliamig számos nagyságot megidézve vezetik végig hőseiket a néhol hiperdepresszív, helyenként fitneszfasiszta Budapest fekete-fehér szobabelsőin és közterein, hogy bebizonyítsák: húzónevek és termékelhelyezés nélkül is lehet ütős magyar filmet készíteni. Mekk.
Jeles kis Valentinójától Herendi hét vezéréig a magyar filmtörténet számos bolyongó hőst ismer, de Vranik Roland az első olyan rendező, aki nem a döglődő kommunizmusban és a nemzeti sorstragédiákban, hanem egy kecske emésztési rendszerében találja meg történetének mozgatórugóit. Ez a szigorúan nem génkezelt, dél-amerikai származású kecske a benne formálódó bódulati végterméken kívül egy nyertes lottószelvényt is őriz gyomrában, ezért meg kell halnia, mint Dezsőnek anno. A Fekete kefe (részben) valós eseményeken alapuló fekete vígjáték, mely nem csupán a kecske gyászos vége, de elsősorban a főszereplők (Bánki Gergely, Hajduk Károly, Hernádi Csaba és Réthelyi András zseniálisak!) groteszk humorú kalandjai miatt érdemli ki a fenti műfaji besorolást. Nem elég, hogy a fiúk a kéménybélelésre szánt pénzt eljátsszák a cinkotai mongolok kakasviadalán, még a fővárosi Krisna-központba is behatolnak, majd meglátogatnak egy festőlányt, akinek a szomszédját éppen tulajdon fia rugdossa rokkantra.
Az elsőfilmes Vranik Roland és operatőr-írótársa, Pohárnok Gergely (Cukorkékség, Hukkle) nagyon nyugisan, Bunueltől Gilliamig számos nagyságot megidézve vezetik végig hőseiket a néhol hiperdepresszív, helyenként fitneszfasiszta Budapest fekete-fehér szobabelsőin és közterein, hogy bebizonyítsák: húzónevek és termékelhelyezés nélkül is lehet ütős magyar filmet készíteni. Mekk.
magyar vígjáték, 80 perc, 2004
Négy álkéményseprő egy elrontott délelőtt után egy kecske gyomrában keresi a megoldást... Megtalálják!
rendező:
Forgalmazza: Budapest Film
Linkek
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek