(EMI)
„Minimalista maximalizmus” – jellemeztük a Kraftwerk zenéjét a techno-pionírok 17 év utáni nagy visszatérését jelentő Tour de France Soundtracks kritikájában, és tessék, a lemezhez kapcsolódó 2004-es turnét dokumentáló dupla koncertalbum címe ez lett: Minimum-Maximum. Na, persze nem vagyunk mi váteszek, hiszen magától értetődik: a Kraftwerk élőben (is) minimum a maximumot hozza, amint ez ki is derül ebből a remekül összeválogatott kétórányi koncertanyagból. Az pedig már a maximumon is túl van, hogy a Budapesten készült felvételeket is hallhatunk rajta.
„Minimalista maximalizmus” – jellemeztük a Kraftwerk zenéjét a techno-pionírok 17 év utáni nagy visszatérését jelentő Tour de France Soundtracks kritikájában, és tessék, a lemezhez kapcsolódó 2004-es turnét dokumentáló dupla koncertalbum címe ez lett: Minimum-Maximum. Na, persze nem vagyunk mi váteszek, hiszen magától értetődik: a Kraftwerk élőben (is) minimum a maximumot hozza, amint ez ki is derül ebből a remekül összeválogatott kétórányi koncertanyagból. Az pedig már a maximumon is túl van, hogy a Budapesten készült felvételeket is hallhatunk rajta.

És hogy ez mit jelent a Minimum-Maximum esetében? A 2003-as Tour de France Soundtracks album 2004-es világturnéjának két lemezes kivonatát. A négy kontinenst érintő koncertkörút tavaly március 4. és június 3. közé eső 11 állomása kapott helyet a kiadványon, és ami külön pozitív meglepetés, az az erős kelet-európai jelenlét: a kötelező Berlin-Párizs-London-Tokió kör mellett „megszólal” Varsó, Ljubljana, Moszkva, Riga, Tallin és a mi Budapestünk is, miközben Amerika egyedül San Franciscóval képviselteti magát – úgy tűnik, a Kraftwerk tudja jól, hogy nem szabad elhanyagolnia rengeteg hű rabotnyikját és cselovek-masináját.
Mivel a 17 év utáni reaktiválódás a „biciklis” lemezhez köthető, így természetes, hogy nagy hangsúlyt kaptak az új szerzemények. Ennek megfelelően az első lemezen öt, a második lemezen két tétel (közte a szövegében a lemez címét rejtő Elektro Kardiogramm) szerepel a Tour de France-ról, mindkét esetben egymást követően, de különböző helyszíneken rögzített felvételekről. A fennmaradó 15 szám pedig igazi besztof, tulajdonképpen az összes Kraftwerk-klasszikus sorra kerül, méghozzá a jelennek megfelelően update-elt, de az eredeti hangzáshoz mégis hű módon: a Radioactivity és a Pocket Calculator naprakész house-verzióban szólal meg, de érződik a frissítés a Numbers - Computer World - Home Computer blokkon is (a Home Computert nemrégiben az LCD Soundsystem is hangmintaként használta albumán), míg a kihagyhatatlan The Robots az 1991-es The Mix lemezen hallható változatban hangzik el, a Music Non Stop tulajdonképpen három szám egyvelege (Boing Boom Tchak, Technopop, Music Non Stop), az Expo 2000 pedig új címmel (Planet Of Visions), új formában (a szám remixeinek elemeit az eredetivel összedolgozva) szerepel. Vannak persze olyan számok is, amiknél a felújítás teljesen szükségtelen: az Autobahn, The Model és Neon Lights című kompozíciók a maguk eredeti formájában (na jó, minimális belenyúlással) szólalnak meg – és ez így van rendjén.
Azt mondani sem kell, hogy a megszólalás tökéletes, precíz és tiszta, mintha a hallgató nappailjában játszana az együttes, amely lehengerlő módon vezeti elő életművének legjelentősebb és legújabb darabjait (hogy mindez mennyire élő, persze csak ők tudják). A Kraftwerkre mindig jellemző játékosság itt a szerkesztésben nyilvánul meg: természetesen a robotember imidzsüket megalapozó The Man-Machine-nel nyit a lemez (és a Music Non Stoppal zár, mi mással), a Tour de France stílszerűen párizsi, az Autobahn berlini, a Dentaku tokiói koncertfelvételről szól. Dagadhathat a keblünk a büszkeségtől, mert nekünk „jutott” a Kraftwerk legnagyobb hatású szerzeménye, a Trans Europe Express, amely nélkül nem létezne elektronikus tánczene (és szintén a Budapest Sportarénából szól az indusztriál-előfutár Metal On Metal is). A négy embergép (a jelenlegi 10. felállásban: Florian Schneider-Esleben, Ralf Hütter, Henning Schmitz és Fritz Hilpert) nem kommunikál a közönséggel, az viszont hatalmas ovációval és ütemes tapssal kíséri az előadást – fura ilyet hallani egy ennyire a steril stúdiótechnikához kötődő zenekar esetében, de ez csak hozzáad a lemez (élvezeti) értékéhez. Ami egy Kraftwerk-rajongó számára csak azért nem (lehet) maximális, mert biztosan lesz hiányérzete – e sorok írója nagyon meghallgatta volna például az Ohm Sweet Ohmot, a Showroom Dummiest, a Metropolist vagy a Computer Love-ot. És ami igaz, az igaz: lett volna még hely a CD-ken...
De ne legyünk telhetetlenek: örüljünk annak, hogy a több mint másfél évtizedes „rozsdásodás” után újra meglódult a Kraftwerk bringája, és reménykedjünk abban, hogy a következő etap tényleg egy új album lesz.
(Akik a lehető legteljesebb Kraftwerk-koncertélményre vágynak, ki kell hogy várják a Minimum-Maximum DVD-t, ami várhatóan ősszel jelenik meg.)
9/10
Linkek
Kapcsolódó cikkek
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek





