„Még egy csók - és soha többé! / Isten áldjon mindörökké! / Szívből csordult könny sebez meg, / örök vágyban eljegyezlek” - kezdődik Robert Burns Még egy csók című költeménye Szabó Lőrinc fordításában (Arany Jánosnál a veretesebb Egy hő csókot címet kapta), amely a brit kisrealista mester (nem Mike Leigh, hanem a másik), Ken Loach új filmjét ihlette.
A Riff-Raff, a Carla dala, az Édes kamaszkor és a Nevem Joe alkotója tehát ezúttal egy érzékeny szerelmes történettel jelentkezett, amely nem mentes az irodalmi utalásoktól sem: a XVIII. századi skót költő megidézésén túl egy népszerűbb motívumot, Rómeó és Júliáét is feleleveníti, csak itt az egymástól eltiltott szerelmesek meséjét - a korszellemhez, a bevándorlók és 2001. szeptember 11. által felkorbácsolt multikulturális Nagy-Britannia hangulatához igazítva - rasszizmussal és idegengyűlölettel fűszerezi.
A férfi, Casim (Atta Yaqub) másodgenerációs pakisztáni bevándorló, a nő, Roisin (Eva Birthistle) ír, katolikus és elvált. Történik mindez napjainkban, Glasgow-ban, a háttérben egy egyházi iskolával, ahol Roisin zenetanárként dolgozik. A helyzet tehát nem könnyű, és ezt Loach nem humorral és nevetéssel oldja fel (mint láthattuk azt néhány évvel ezelőtt a hasonló témájú A Kelet az Keletben), hanem a cinema direct eszközével a maga súlyosságában, egyszerűségében és bonyolultságában mutatja be a történteket, melyek nagyrészt a körül bonyolódnak, hogy egyik részről Casim hithű muzulmán családja, a másikról pedig a nő egyházközségének bigott vezetője próbálja meg elválasztani egymástól a fiatal szerelmeseket.
S habár a történet vége nem lesz olyan szomorú és visszafordíthatatlan, mint amilyenre a fent idézett Burns-sorok utalnak, és a film elején még néhány vicces mozzanatban is részünk lesz, ne számítsunk romantikus csókokra és könnyed szórakozásra, helyette készüljünk fel a mély és elgondolkodtató mondanivalóra, a súlyos társadalmi problémára és egy cseppnyi didaxisra.
A férfi, Casim (Atta Yaqub) másodgenerációs pakisztáni bevándorló, a nő, Roisin (Eva Birthistle) ír, katolikus és elvált. Történik mindez napjainkban, Glasgow-ban, a háttérben egy egyházi iskolával, ahol Roisin zenetanárként dolgozik. A helyzet tehát nem könnyű, és ezt Loach nem humorral és nevetéssel oldja fel (mint láthattuk azt néhány évvel ezelőtt a hasonló témájú A Kelet az Keletben), hanem a cinema direct eszközével a maga súlyosságában, egyszerűségében és bonyolultságában mutatja be a történteket, melyek nagyrészt a körül bonyolódnak, hogy egyik részről Casim hithű muzulmán családja, a másikról pedig a nő egyházközségének bigott vezetője próbálja meg elválasztani egymástól a fiatal szerelmeseket.
S habár a történet vége nem lesz olyan szomorú és visszafordíthatatlan, mint amilyenre a fent idézett Burns-sorok utalnak, és a film elején még néhány vicces mozzanatban is részünk lesz, ne számítsunk romantikus csókokra és könnyed szórakozásra, helyette készüljünk fel a mély és elgondolkodtató mondanivalóra, a súlyos társadalmi problémára és egy cseppnyi didaxisra.
Ae Fond Kiss...
angol-belga-német-olasz-spanyol romantikus filmdráma, 104 perc, 2004
Ken Loach összehozott egy muszlim Rómeót és egy ír katolikus Júliát. Az angol kisrealista mester elgondolkodtató dolgozata az előítéletekről és az idegengyűlöletről.
rendező:
Forgalmazza: Budapest Film
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek