Dicsértessék az ötlet, mivel mindent összevéve több mint harminc különböző – már nagyrészt beszerezhetetlen – hanghordozóról szedték nekünk össze ezeket a számokat, és ez a teljesítmény még egy informatív füzetke hiányát is feledteti. Emberünket persze nem lehet megvádolni azzal, hogy ne foglalkozna eléggé a rajongóival, de a közelmúltban különlegesen termékeny volt (No More Shall We Part – 2001, Nocturama – 2003, Abattoir Blues / The Lyre Of Orpheus – 2004), ez a válogatás pedig a kesztyűs kézzel való bánás és a hájjal kenegetés netovábbja. A számokat alapvetően kronológiai sorrendben válogatták a CD-kre – persze a kiadatlan felvételek miatt van némi időbeni keveredés, de ez azért még nem töri meg a szisztémát.

Van itt minden: egyedi rádiófelvételek, filmbetétdalok, kislemezes számok, duettek... Az első lemezen például a Deanna, Mercy Seat és City Of Refuge című szerzemények akusztikus verziói, a remek The Train Song, Roy Orbison Running Scaredjének, Neil Young Helplessének és Leonard Cohen Tower Of Songjának feldolgozása, és egy élő rádiófelvétel, a God's Hotel. A második lemezt azonnal a nagy baráttal, Shane MacGowannel közös What A Wonderful World maxi számai indítják, majd a Henry's Dream (1992), a Let Love In (1994) és a Murder Ballads (1996) idején kiadott kislemezek B-oldalas dalai jönnek, de találhatunk olyan csemegéket is, mint az ausztrál country válogatásra készült, bár annak idején kiadásra nem került There's No Night Out In The Jail, az X-akták válogatásalbumán rejtett nulladik számként hallható Time Jesum Transeuntum Et Non Riverentum című folk-blues, az O`Mailey`s Bar egy brit rádióműsorban előadott 18 perces élő verziója, illetve a Red Right Hand szimfonikusokkal kísért változata, amit a Sikoly 3-hoz rögzítettek újra. A harmadik korong tovább halad az időben a 1996-tól a 2004-es dupla lemezig, s a legnagyobb kuriózum rajta az 1997-es The Boatman's Callról lemaradt két szerzemény (a Sheep May Safely Graze és a címéhez mérten igen idült hangulatú Opium Tea), de itt hallhatjuk a Wim Wenders The Soul Of A Man című bluestörténeti dokumentumfilmjéhez készült J.B. Lenoir-feldolgozást, az I Feel So Goodot is.


9/10