A sajnálatosan kevés - de annál magasabb színvonalú - filmből álló életmű egyik korai darabja az Andrej Rubljov. A mester már első filmjében, az enyhébb politikai éghajlatú, boldog hruscsovi desztálinizáció korában készült Iván gyermekkorában (1962) rátalált sajátosan költői hangjára, ami a második filmben a művészfigura középpontba állításával megtoldva nagyszabású kultúrtörténeti látomást eredményezett.

A film cselekménye, motívumai a címszereplő, a 15. századi ikonfestő alakja köré rendeződnek. Hagyományos értelemben vett történet nincs, az epizódok önmagukban megálló egészek, melyeknek sorából Andrej Rubljov (belső, lelki) útját ismerhetjük meg hitének megingásától egy mélyebb, átéltebb hit megszerzéséig. A vívódó, hamleti hős, a válságba került művész alakja - aki a világ kegyetlenségének láttán abbahagyja az alkotást és némaságot fogad - a film születésekor a keményedő brezsnyevi rezsimmel szemben passzív ellenállást választó entellektüel szimbóluma lett. (A hivatalos szervek meg is tagadták a film bemutatását.)A filmet sokszorosan átszövik a Tarkovszkijra oly jellemző szimbolikus motívumok, melyek a későbbi filmekben is visszatérnek, mint például a kiömlő tej látványa, vagy az eső, ami a fenyegetést, a felszabadultságot és a megtisztulást valószínűleg sem azelőtt, sem azóta nem fejezte ki olyan megkapó erővel, mint nála.

Tarkovszkij egész életműve, ahogy az Andrej Rubljov is a művészet autonómiáját, időtlenségét és csak a vallásos hithez hasonlítható komolyságát hangsúlyozza, ezért is van, hogy nem feltétlenül könnyű e darabok befogadása, azonban ha egyszer sikerült valamit megérteni és átélni abból a jelenetből, amiben a film végén Boriszka sikeresen kiönti a harangot, akkor már biztos, hogy örökre a Tarkovszkij-hatás foglyai maradunk... *****Extrák:
Ötperces összeállítás a film forgatásán készült dokumentumfelvételekből, nyúlfarknyi interjú Jurij Nazarov színésszel. Az alkotók és színészek részletes filmográfiái, helyenként rövid filmrészletekkel illusztrálva, fotógaléria. **

Andrej Rubljov
1966 szovjet kosztümös filmdráma Hossz: 185 perc
Forgalmazó: Mokép
Rendező: Andrej Tarkovszkij
Szereplők: Anatolij Szolonyicin, Ivan Lapikov, Nyikolaj Szergejev, Nyikolaj Grinko, Nyikolaj Burljajev
Hang: magyar surround, orosz, francia 5.1
Felirat: magyar, orosz
Extrák felirata: magyar

Iván gyermekkora

Andrej Tarkovszkij első egész estés játékfilmje, az Iván gyermekkora háborús film. Egy olyan műfaj különös képviselője, melynek Oroszországban mindig is jelentős hagyományai voltak. A szovjet-orosz háborús filmek történetén végigtekintve az ország politika- és kultúrtörténetének alakulása rajzolódna ki előttünk, hiszen vezetők és diktátorok mindig fontosnak tartották, hogy e műfajban megszülessenek az aktuális korszak világnézetét tükröző darabok.

Tarkovszkij zsenialitását mutatja, hogy az ő háborús filmje - bár rengeteget köszönhet az 1950-es évek végén többek között Csuhraj és Kalatozov filmjei kapcsán a műfajban kibontakozó ún. „új humanizmusnak” - egyedi, csak Tarkovszkijra jellemző hangon szólal meg. A kis partizánfiú sorsa sajátos, lírai szerkezetű elbeszélésben bontakozik ki. A békeidőket megidéző álomszekvenciák a háború pusztításával szembeállítva rendkívül erős atmoszférát teremtenek. A háború megjelenítésében kerüli a hadicselekmények ábrázolását, a két akció (felderítés, ütközet) közötti „holtidő”, az emberi kiszolgáltatottság, a félelem és feszültség uralja a festőien komponált fekete-fehér képeket.

Már ebben az első filmben megtalálhatók Tarkovszkij sajátos kézjegyei, melyeket a későbbi filmekben fejleszt tökélyre. ****Extrák:
Egy igen érdekes, archív propagandafilm a második világháborúban „harcoló” gyerekekről, terjedelmes interjúk a főhadnagyot alakító szereplővel, a zeneszerzővel és az operatőrrel, filmográfiák és fotogaléria. QQQ

Ivanovo gyetsztvo
1962 szovjet háborús film Hossz: 92 perc
Forgalmazó: MOKÉP
Rendező: Andrej Tarkovszkij
Szereplők: Nyikolaj Burljajev, Valentyin Zsubkov, Valentyina Maljavina, Jevgenyij Zsarikov
Kép: 16:9/1,85:1, fekete-fehér
Hang: orosz
Felirat: magyar