A rock`n`roll ötvenes évek közepén történt áttörése és a saját dalaikkal sikert arató előadók hatvanas évek közepére tehető térhódítása között a popipar seregnyi ötlettel próbálkozott, újabb és újabb lüke táncokkal meg sorozatgyártott tinibálványokkal, de a legbájosabb produkciókat kétségtelenül a seregnyi girl group szolgáltatta. A korszak legjobb popdalszerző mesterei (köztük a Carole King/Gerry Goffin páros vagy a pályakezdő Beach Boys-vezér Brian Wilson) és legfantáziadúsabb producerei (köztük Shadow Morton vagy a wall of sound hangzást feltaláló Phil Spector) által készített slágerekben fiatal lánytriók és -kvartettek énekeltek a szerelemről és egyéb izgalmakról (köztük olyan meghökkentő témákról is, mint a nem kívánt terhesség vagy a motoros bandavezér pasijuk halála), ráadásul ez afféle korai crossover is volt, hiszen a tradicionális fehér pop felől érkezett szerzők elsősorban a fekete gospel/R&B/doo wop felől jött énekesnőkkel kooperáltak. A mai modern popzene egyik gyökere ez: bár a Girlfriends, a Honeys, a Cinderellas, a Cookies, a Toys vagy az Exciters nevére már szinte senki sem emlékszik, a Do Wa Diddy, a Tell Him, a Chapel Of Love vagy a motorberregős Leader Of The Pack örök slágerek maradtak, a Chainst például a pályakezdő Beatles is lemezre vette, a Chiffons-féle He`s So Fine-ból koppintotta George Harrison a My Sweet Lordot, a Shirelles Will You Still Love Me Tomorrow-ját később többek közt Bryan Ferry is sikerre vitte, a Goffin/King házaspár által bébiszitterüknek, Little Evának írt The Loco-motion nélkül pedig nem indult volna el negyedszázaddal később Kylie Minogue énekesnői karrierje.

A fenti klasszikus dalok szerepeltetése mellett a 18 előadótól 28 számot felvonultató Girl Crazy válogatásnak sajnos komoly hiányosságai is akadnak: vélhetőleg jogdíjspórolás miatt nem került fel rá a Motown kiadó két legnevesebb girl groupja, a Diana Ross vezette Supremes és a Martha & The Vandellas (az utóbbitól a Dancing In The Street kötelező lett volna, de a Heatwave is csak egy későbbi Martha Reeves-szólófelvételként van jelen), a két beválogatott Ronettes-szám közül egyik sem a Be My Baby, a mezőny legvagányabbjának számító Shangri La`s pedig csak egyetlen számmal hallható (a New York Dolls által is feldolgozott Give Him A Great Big Kiss vagy a legutóbbi Red Hot Chili Peppers-turnén John Frusciante által eldalolt Remember Walking In The Sand nagyon kellett volna ide).


7/10