Héten vetített filmek

Filmadatbázis A-Z

Mozik

English screenings

Gyerekfilmek

Dogville - A menedék
|
olvasói:
(0)
A Sziklás-hegységben járunk, valamikor a harmincas években. Itt fekszik, meglehetősen festői környezetben Dogville, az egészen aprócska, alig másfél tucat lelket számláló falucska. A vadregényes tájat azonban hozzá kell képzelnünk a történethez, mert Lars von Trier alkotását elejétől a végéig egy elhagyott, svédországi gyárcsarnokban vették fel. Az alkalmi stúdió padlójára krétára felfestve a város utcákkal, egresbokrokkal, sőt egy kutyával. A lakók házai is krétával és egy-két díszlettel jelezve. Falak nincsenek jelölve, láthatatlanok a néző szeme előtt.


A Dogville legsajátosabb vonása valóban ez, a kísérleti alkotásokat jellemző tér. Olvasva akár vissza is hőkölhetünk. Majd három órát végignézni így? A film azonban, mint Von Trier eddigi összes munkája, nem a külsőségek, a sajátosan választott forma miatt emlékezetes azoknak, akik már túl vannak rajta. Akár a dogma-rendszer kötöttsége az Idiótákban, a musical műfajának felhasználása a Táncos a sötétben alkalmából, a Dogville erősen a kísérleti színházakra emlékeztető formája is a tartalmi elemeket, a kristálytiszta, erősen konstruált történetet támogatja meg.

Mesélő adja elő a (tan)történetet Dogville lakóiról és a hozzájuk idegen menekültként érkező Grace-ről. Megismerjük a falu lakóit, a fiatal írót, Tom-ot, aki bár sose írt egy sort se, moralista prédikációkkal szórakoztatja szomszédait; Jack-et, a vak öreget, aki a világért sem vallaná be fogyatékát; Chukot és Verát, a hat gyermekkel élő házaspárt és a többieket.

A zárt közösség végül menedéket nyújt Grace-nek. Minden szép és idilli, mígnem a rend őre érkezik falragasszal: előbb eltűnt lányt hirdet a papiros, majd körözött bankrablóként nevezi meg Grace-t. A dolgok pedig szép lassan megváltoznak Dogville-ben. A jólelkű, odaadó Grace-t folytonosan megalázzák, láncra verik, megerőszakolják, de mi jöhet még? Lars mester megdöbbentő válasza, a végkifejlet bizonyára mindenkire hatással lesz.

A Dogville egyértelműen a 2003-as év egyik legfontosabb és legellentmondásosabb filmje. A rendező nagyívű, látszólag fura elképzelése kétségtelenül működik és ebben nem kis része van a főszereplő Nicole Kidmannek éppúgy, mint a többi sztárnak, az állandó Von Trier-színész Skarsgaard mellett olyan neveknek, mint az ifjú Paul Bettany, az idős Lauren Bacall vagy Ben Gazzara. *****



Extrák:

A filmet tartalmazó lemezen rendezői kommentár angolul, felirat nélkül. Az extralemezen mindent magyar felirattal kapunk: bő 50 perces doku a forgatásról; rövidebb, kereskedelmi tévés összefoglaló a cannes-i napokról; a hónapokkal korábbi próbafelvételek képsorai; interjúk; a forgatás helyszínén levő „vallomásszoba” történései; technikai érdekességek; sajtótájékoztatók. Pazar, a filmhez méltó összeállítás. ****



Dogville

2003 dán-svéd filmdráma Hossz: 177 perc Forgalmazó: Best Hollywood Rendező: Lars Von Trier Szereplők: Nicole Kidman, Paul Bettany, Stellan Skarsgaard, Patricia Clarkson, Philip Baker Hall, Lauren Bacall, Ben Gazzara, Harriet Andersson, Zeljko Ivanek, Jeremy Davies, James Caan Hang: magyar, angol 5.1 Felirat: magyar, angol Extrák felirata: magyar
kalambó
2004.05.12
|
Dogville
amerikai-dán-francia filmdráma, 177 perc, 2003 16 éven aluliak számára nem ajánlott
"Csodaszép idegen érkezik egy eldugott kisvárosba, és menedéket kér az őt üldöző gengszterek elől a maroknyi lakosságtól. A szívességnek azonban megkérik az árát - Dogville népe hamarosan kimutatja a foga fehérjét. Digitális kamera, sztárparádé és rajzolt díszletek: Lars von Trier ezúttal Brechttel és Thornton Wilderrel flörtöl."
rendező:

Lars von Trier

Új hozzászólás
Név: E-mail:
Hozzászólás:
Ismételd meg:


2012. május 24., csütörtök

Eszter, Eliza
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Tagok: túl az 1 millión
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.