A Junior Jack név mögött egy olasz DJ-producer, Vito Lucente bújik meg, aki a kilencvenes évek eleje óta mozgolódik a house színtéren. Különféle álnevei (Hugh K, Mr. Jack stb.) után végül a Junior Jackként csinálta meg szerencséjét: 2002-ben Thrill Me, 2003-ban pedig E-Samba című slágerével aratott a klubokban, 2004-ben pedig Da Hype című instrumentális kompozícióját turbózta fel igazi popdallá Robert Smith szövegével és énekével. A Cure főnökében - aki 1982-83 fordulóján egy rövid szintipopkorszakon is átesett - amúgy is megvolt már a hajlam az efféle kirándulásokra, gondoljunk csak a South Park-os fiúk Orgazmo (Spermafióka) című 1998-as vígjátékához készült Sign From Godra, melyben a Dust Brothers producerduóval dolgozott együtt. Az A Forest Blank & Jones-féle trance-gagyi csomagolása keltette rossz érzést a veterán dark rockernek most ezzel a meglepően jól sikerült Junior Jack-kollaborációval sikerül elfeledtetnie: védjegyszerű nyafogó hangján játékosan, ábrándosan énekel a szerelem antigravitációs érzéséről, stílusosan idomulva a Human Leauge-et és Giorgio Morodert idéző – valójában egy másik diszkógurutól, Bobby Orlandótól kölcsönzött motívumra épülő – alapokhoz (melyeknek franciás filteres beütése sem véletlen, hiszen Vito brüsszeli lakos lévén nem lakik túl messze a Daft Punk párizsi house-ától).

A kétszámos papírtokos CD-single a dal háromperces kislemezverziója mellett annak instrumentális változatát tartalmazza, míg a négyszámos CD-maxin egy kilencpercesre nyújtott hosszú verzió, egy újat nem igazán nyújtó Warren Clarke-féle remix és a Da Hype eredeti – még Robert Smith nélküli – klubmixe jelenti a bónuszt.


9/10