A közös honlap, a közös koncertek, a közös lemez igazán dicséretes vállalkozás, az összetartás pedig természetesen pozitív dolog, de egy ilyen kicsi játszótéren, mint a magyar, ez több is mint bajtársiasság. Hogy tényleges színtér létezik-e pillanatnyilag a fővárosban, az cseppet sem biztos, de hogy a kompiláción megtalálható előadók sem műfajilag, sem attitűdben nem képeznek egységes mozgalmat, az tény. Ha valami összeköti őket, az akkor sokkal inkább a fajsúlyosabb rock és metálzene, mintsem a válogatás címével a dögös és divatos retro zenekarokra kacsintó rock`n`roll (garázs-rock, neo new wave vagy poszt-posztpunk nincs a gyűjteményben). Na és persze az anyanyelv is közös: a szerzeményekből sajnos az derül ki, hogy ez pillanatnyilag az angol (a lemezen csupán két kivétel akad: a Hippikiller és a Hollywoodoo száma). Persze hiba lenne megfeledkezni még egy azonosságról és ez végre igazán dicséretes: néhány kivételtől eltekintve mind a hangszeres tudás, mind a megszólalás, mind a rögzített anyag minősége tűrhető, sőt gyakran kifejezetten profi. Néhány formáció mögött már komolyabb múlt és hivatalos nagylemez áll (Superbutt, Blind Myself, Korog, Hollywoodoo, Rémember, Stereochrist), néhányan évek óta keményen dolgoznak az underground közegben és a szerzői kiadású anyagok világában (Fish, Very Bad Things, Insane, Bridge To Solace), pár együttes pedig „fiatalos” lendülettel épp mostanság jön fölfelé (Annabarbi, Hippikiller, Sun Workshop, Velvet Stab, Subscribe, Falcongate). A felvételek származása is eklektikus, van korábbi lemezről, EP-ről, maxiról átkerült dal (a legrégebbi egy 2001-es Falcongate-felvétel), van készülő albumról származó, akad demóverzió, de található két olyan szerzemény is, ami kifejezetten csak e lemez számára rögzült. A minőség hullámzó és igazából a perfektül levett nu-metal és System Of A Down-megszólaláson, imitáción és a különféle metálkliséken túl nem sok méltatható pillanat akad. Ilyen a Very Bad Things száma (bár sajnos talán ez szól a legrosszabbul), a Bridge To Solace villámgyors hardcore-ja, a Hippikiller szórakoztató hősködése, az Annabarbi hősi leleményessége és a Stereochrist sodrása. Az viszont sajnálatos, hogy a Hollywoodoo itt hallható produkciója visszaesés a 2002-es lemezhez, a Stabil oldalfekvéshez képest.


6/10