A nyilatkozatai szerint Alice Cooper a Killer óta nem érezte ilyen jól magát lemezfelvétel közben, mint ennél az új albumnál. Sokat ígérő szavak ezek, hiszen az 1971-es Killert a veterán horror-rocker három és fél évtizedes karrierjének legerősebb lemezeként tartják számon a beavatottak. Márpedig Alice elmúlt egy évtizede nem volt valami fényes, hosszú kihagyás után a 2000-es Brutal Planet albumon sikálós, lelketlen „modern metál” hangzással tért vissza, amit a 2001-es Dragontownon egy fokkal jobb dalok mentettek valamelyest. Azt a két lemezt Alice Cooper lényegében Bob Marlette multiinstrumentalista-zsoldos-zeneszerzővel rögzítette, mostanra azonban lecserélte őt egy igazi koszos rockzenekarra, egy generációval fiatalabb faszikkal, akik – főleg a két gitáros, Eric Dover és Ryan Roxie – társszerzőként is beváltak. És a dolog újra működik: lelkes együttesétől támogatva az öreg Alice hallhatóan újra elemében érzi magát, tobzódik a tőle megszokott gúnyos humorban („a vizelettesztem tökéletes / a prosztatám gyémánt / én vagyok az Év Embere... / a Királynő lovaggá ütött / a Pápa szentté avatott / az Elnök golfozni jár velem / Madonna elalélt, mikor meglátott"), az MC5-gitáros Wayne Karmer segédletével megidézi Detroit City történelmét („én meg Iggy együtt koncerteztünk Ziggyvel / és együtt buliztunk az MC5-val / Ted és Seger lázban égtek... / Kid még járókában volt / Shady még partedlit hordott / a Posse tagjai még meg sem születtek”), elővezet egy régimódian teátrális horrordarabot (This House Is Haunted) és még a lassú dalok (a romantikus Be With You Again és az önironikus The Song That Didn`t Rhyme) is újra jól állnak neki. Több szám kacsint nyolcvanas, sőt hetvenes évekbeli Alice Cooper-dalok világára (előkerül szaxofon is), s bár a Killer klasszikus hangzását nem teremtették újra (ahhoz nem a Godsmack-, Powerman 5000- és Puya-lemezeken edezett Mudrock kellett volna producernek, hanem az öreg Bob Ezrin, aki persze ezúttal is felkerült a köszönőlistára), ez a 44 perces új album az énekes legszórakoztatóbb, legfülbemászóbb lemezei közé illik.


8/10