Az idestova egy évtizede együtt zenélő Simon Ratcliffe és Felix Buxton, a Basement Jaxx tagjai, úgy tűnik arra tették fel az életüket, hogy időről-időre jól fenéken billentsék a house zenét, hogy felrázzák ezt az elhasznált és bizony halálosan elfáradt műfajt. Akcióik eddig remekül sikerültek: mind első albumuk, az 1999-es Remedy, mind az azt 2001-ben követő Rooty friss lendületet adott a house-nak. Jaxxék trükkje, hogy a stabil house alapokat, méghozzá abból a kemény és nyers fajtából, amilyet a Mongoloids gyűjtőnéven emlegetett „csoport” csinál (amelynek ők is tagjai, Todd Terry, Armand Van Helden, Roger Sanchez, a Daft Punk és mások társaságában) megbontják mindennel, ami a kezük ügyébe kerül, és mindezt karneváli hangulatban, lehengerlően és a legnagyobb természetességgel teszik. Hiphop, 2step, filterdiszkó, ragga, R&B, pop, P-funk, electro, blues, latin, mariachi és így tovább – Jaxxék house-repesztő Molotov-koktéljába minden és bármi belefér, és a robbantásaik mindig jól sülnek el.

Az eklektika azonban önmagában nem stílus, és rossz kezekben hamar öncélúvá válhat, sőt, ha túlzásba viszik, visszafelé sülhet el, azaz éppenséggel unalmassá lehet. A Basement Jaxx nem esik ebbe a csapdába, ők ugyanis albumról albumra folyamatosan változnak, fejlődnek is. A kiindulás, a Remedy egy igazi vérbő partylemez volt, ahhoz képest a Rooty poposabb hangzást hozott, az új lemezen pedig megjelent a dalszerzői minőség, és a sztárvendégsereg.

Ha egy mondatban akarjuk elintézni a Kish Kash-t, akkor elég annyi, hogy az előző album húzódala, a Where's Your Head At? punkos irányvonalán halad tovább; olyannyira, hogy a címadó dalban az eredeti, hetvenes évek brit punkgeneráció szellemasszonya, Siouxsie Sioux énekel (az említett 2001-es slágernek pedig párja akad, a flamencósan punkoló Living Room). Ez azonban nem fedné le a teljes képet, hiszen a Basement Jaxx az eddigiekhez képest northern soullal (Good Luck), chillout electronicával (If I Ever Recover) és techno-rockkal (Plug It In) is bővítette a palettát. A duó ugyanakkor először dolgozott együtt igazán neves közreműködőkkel (a Bellrays-frontasszony Lisa Kekaula, Meshell Ndgeochello, a Nagy-Britanniában év albumának megfelelő Mercury-díjat elnyert Dizzee Rascal, valamint az N'Syncből szabadult JC Chasez), akik hozzájárultak ahhoz, hogy Jaxxék zenei csapongásaikat klasszikus értelembe vett dalformába öntsék. Persze – hál`istennek – a Kish Kash még így is zajos és rumlis lemez: olyan, mint egy szobadiszkóval súlyosbított vad házibuli a tetőfokán.


9/10