A vendégsztárokkal teli 1999-es
Reload album és annak slágerei (főleg a
Sexbomb) révén Jones úr a közönség egy új generációjának szemében is a legnagyobb sztárok sorába emelkedett. Az öblös hangú énekes hatvan fölött meglepő húzásra szánta el magát: új lemezét két hiphop producerrel, Wyclef Jeannal és unokaöccsével, Jerry 'Wonder' Duplessisszel készítette (Wyclef cserébe
Masquerade című legfrissebb lemezén szerepeltette Jonest). A
Mr. Jones természetesen elsősorban a walesi playboyról szól, így nem lett radikális zenei forradalom, lett viszont egy modern, slágeres hangzású, többféle alkalommal bevethető dalcsokor. Az első kislemeznek választott
Tom Jones International nagyon nem slágeres, el is tűnt a süllyesztőben, de lesz helyette majd másik, van miből válogatni. A táncos
Holiday például tökéletes e célból, de a
Whatever It Takes középtempós party-hiphopja is megfelelő, akárcsak a balladák közül a
This Is My Life és a
The Letter szerelmi vallomásai. A feldolgozás elengedhetetlen Tom Jones esetében, ezúttal is telitalálat mindhárom választás. A Gene Pitney-féle
We've Got Tonight igazi varieté ballada, a Leadbelly-féle
Black Betty bluesából lüktető funky lett, és a Tom által már 1970-ben eldalolt
I Who Have Nothing pedig szintén klasszikus feldolgozás: egyszerre idézi az eredetit és kelt új impressziókat. A korong egyik legjobb dala, a nagyívű
Heaven's Been A Long Time Comin' pedig eleve olyan mintha feldolgozás lenne, pedig nem az, inkább egy majdani klasszikus. Tom visszatekintett a karrierjére is (
Younger Days), mellyel abszolút elégedett lehet.
Tom Jones: 9/10
ez a lemez: 7/10
