A nevét a Detroit szegénynegyedét határoló 8 Mile Roadtól kölcsönző önéletrajzi ihletésű film egy lakókocsitelepen élő fiatal fehér proletár, Jimmy Smith Jr. (becenevén: Bunny Rabbit) küzdelmét mutatja be, aki a raptehetsége segítségével próbál kitörni a nyomorból. A főszerepet alakító Marshall Mathers III (becenevén: Eminem) a filmzenelemez összeállításában is tevékeny szerepet játszott. Kezdjük azzal, hogy három vadonatúj - és baromi erős - dallal szerepel (az első kislemezdalnak választott nyitó Lose Yourself, a záró Rabbit Run és a hat percen át egy gyári szerelősor ritmusára zakatoló zongorás 8 Mile - a lemez csúcsa - a szegénységből és a kilátástalan robotból való szabadulás vágyát, az akarat erejét szedi mániákus versekbe), egy negyedik dalt Shady Records nevű saját cégének két új művészével, 50 Centtel és a már a Without Me-ben is szereplő Obie Trice-szal közösen ad elő (Love Me), egy ötödiket pedig a D-12 tagjaival együtt (Rap Game). Aztán egy hatodik dal zenéjét ő készítette a fent említett 50 Centnek (Places To Go), egy hetedikét pedig Jay-Z-nek (8 Miles And Running). E hét dal mindegyikében - tehát a filmzenelemez mintegy felében - ő volt a producer és ő programozta a ritmusalapokat is. Ezen a lemezen Eminem már nem vette igénybe Dr. Dre segítségét - a fekete mentor csupán egy 50 Cent-szám, a Wanksta keverését végezte, de az a felvétel még tavaly készült. Obie Trice is szerepel még egy külön számmal (Adrenaline Rush), de ha 50 Centtel vetjük össze, ez utóbbi messze lekörözi (és nem csak amiatt, hogy jelentős underground múlt, nagy adag rossz karma és néhány lőtt seb van mögötte, illetve rajta). A Dr. Dre (és ezáltal ugye Eminem) tágabb körébe tartozó Xzibit és a Dre segítségével mostanság visszatérni készülő Rakim (lásd Truth Hurts: Addictive) feltűnése sem meglepő, s bár egyikük sem Dre által készített számmal szerepel, mindketten hozzák erős formájukat (a veterán Rakim tulajdonképpen újra bemutatkozik - R.A.K.I.M. -, hiszen egy csomó fiatal raprajongó ezen a várhatóan planetáris sikerű filmzenelemezen fogja először hallani).Aztán van még egy sereg meghívott művész. Ha Jay-Z már szót kapott, az ő legnagyobb ellenfelét, Nast is felkéri Eminem (aki többször jelezte - például The Eminem Show albumának Square Dance című dalában, hogy egyformán nagyra tartja őket: az előbbinek közreműködött The Blueprint című albumán, az utóbbit afféle előfutárként, tanítóként tiszteli). A két New York-i rapsztár itt hallható produkcióit tekintve a mérleg az utóbbi felé billen: míg Jay-Z tulajdonképp saját hetedik és nyolcadik albumát reklámozza, addig Nas acélkemény, megvető kritikát fogalmaz meg azok - elsősorban nyilván Jay-Z - ellen, akik le akarják taszítani trónjáról (U Wanna Be Me). A Guru (lásd: Streetsoul) és DJ Premier alkotta GangStarr duó veterán státuszához méltón egy régi vágású hiphoppal áll elő (Battle), amihez Premier épp Nas és Royce The 5'9" (Eminem régi haverja, lásd: Rock City) számait kavargatja lemezjátszótányérján. A harmadvonalbeli Young Zee felvétele a fentiek között csupán a töltelék szerepét töltheti be (That's My Nigger Fo' Real), a két női meghívott, Macy Gray és a filmben kis szerepet - Jimmy ex-barátnőjét - játszó Taryn Manning elragadó énekes számai (a lükén himnikus Time Of My Life és a soulos Wasting My Time) viszont méltó társai minőségben a kemény férfiak kemény rapcuccainak.

9/10