Robert Smith évek óta hajtogatja, hogy a Cure-nak vége, aztán időről időre csak megcáfolja valami, 2000 elején a Bloodflowers album, 2001 nyarán egy exkluzív fellépés a Roskilde Fesztiválon, és most néhány új felvétel az új slágerválogatásra. A Cure kislemezdalaiból eddig két gyűjtemény készült, 1986-ban a Standing On A Beach nagylemez (bővebb CD-változatban: Staring At The Sea), 1997-ben pedig a '87 utáni slágereket összegyűjtő Galore album. A kronologikus sorrendben 18 számot tartalmazó mostani válogatás a kettő ötvözete, így természetesen sok jó dal lemarad (pedig még két-három szám simán felfért volna a CD-re). Ez elsősorban a zenekar 1989-ig tartó zseniális korszakából való kihagyott dalok (Killing An Arab, Jumping Someone Else's Train, A Night Like This, Hot Hot Hot!!! stb.) esetében okoz csak hiányérzetet, a jóval haloványabb kilencvenes évekből nagyrészt itt van az a kevés sláger (Friday I'm In Love, Mint Car) vagy slágernek szánt darab (High, Wrong Number). Ez utóbbi eredetileg az 1997-es válogatáshoz készült új szám volt, és hozzá hasonlóan a mostani gyűjteményre is készült új szám, kettő is (a nosztalgikus Cut Here a tipikus slágeres darab, a Just Say Yes groove-os bohóckodásával kelt meglepetést), ráadásul ezeket ugyanazzal a producerrel vették fel, mint anno a Wrong Numbert, a David Bowie mellett nevet szerzett Mark Platival.

(A limitált példányszámú dupla verzió második CD-jén a legnagyobb slágerek újra rögzített, akusztikus változatban is hallhatók. Az igazi rajongóknak sietniük kell, ha be akarják szerezni, hiszen az ehhez hasonló limitált megjelenésű dupla CD-k hamar eltűnnek a boltok polcairól, és utána már csak a szimpla változat marad a vásárlóknak.)

1989-ig: 10/10

1990-től: 8/10