(Shady Records/Universal)
Két planetáris sikerű album (The Slim Shady LP, The Marshall Mathers LP) után Eminem egy együttes tagjaként jelentet meg lemezt: az öt detroiti feka haverral közösen alkotott D12 (Dirty Dozen, avagy Piszkos Tizenkettő) bemutatkozó korongja jobb pillanataiban olyan, mint egy Eminem-lemez (főleg, hogy a zene szerző-producere általában maga Eminem, sőt négy számban Dr. Dre is besegít). Az ilyen pillanatok száma azonban nem elég.
Két planetáris sikerű album (The Slim Shady LP, The Marshall Mathers LP) után Eminem egy együttes tagjaként jelentet meg lemezt: az öt detroiti feka haverral közösen alkotott D12 (Dirty Dozen, avagy Piszkos Tizenkettő) bemutatkozó korongja jobb pillanataiban olyan, mint egy Eminem-lemez (főleg, hogy a zene szerző-producere általában maga Eminem, sőt négy számban Dr. Dre is besegít). Az ilyen pillanatok száma azonban nem elég.
A következő 14 számban a hat rapper célzatosan szóba hoz minden olyan témát, amivel a bosszanatani lehet Amerika morális többségét (lőfegyverek, erőszak, perverziók, drogok, nőgyűlölet, az iskolai gyilkosságok, hírességek magánéleti botrányai stb.), és ezt gyakran elég szórakoztató formában teszik. A probléma csak az, hogy Eminem zseniális raptechnikája mellett elhalványul fekete társai teljesítménye - nem igazán érdekes, nem igazán tehetséges figurák ők hozzá képest. Az egyetlen kivétel a Bizarre művésznevű, análfixációs, nagy kövér állat, akinek nem lehet röhögés nélkül hallgatni az efféle mackós, mély hangú dumáit: "nincs mit ennem / nincs állásom / megcsalnak, becsapnak / a csajomnak elvetélt / meg kellett ennem / a farkam ég / de nem nemi betegségtől / hanem azért mert gázolaj és fagyálló keverékével verem".
A lemez felforgató alapötlete a legdurvább hardcore rap slágeres körítésbe való csomagolása. Az egyszerűségükben is hatásos zenei alapok között - főleg az album első felében - néhány kifejezetten zseniális darab is akad, mint például a kislemezre vágott Purple Pills, a popzene világán élcelődő Ain't Nothin' But Music (ami azonban egy perccel hosszabb a kelleténél) vagy a vicces női vokállal támogatott Nasty Mind. Ez utóbbi kettőnek Dre a producere, de Eminem produkciói is megállják a helyüket, és sajnáljuk, hogy nem reppel rajtuk többet a neki járó egyhatodnál.
Az albumon nem található meg a fél éve megjelent Shit On You című kislemezdal, viszont külön érdekesség az utolsó pillanatban a végére került Eminem-szólószám, a hátsó borítón még nem is szereplő Girls, melyben a zaklatott rapper kiterjeszti Everlasttal kialakult háborúskodását a Limp Bizkit tagjaira is, akiket korábban barátainak tartott.
Eminem: 10/10
D12: 7/10
www.d12online.com
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Vélemény|Felhasználási feltételek