Ha csak tinédzserként írt slágereit tekintjük (olyanokat, mint a Baby Come Back vagy a Clash által feldolgozott Police On My Back, mely a nemrég Budapesten koncertezett argentin punkzenekar, az Argies repertoárjának is szerves része), már érdemes volt gitárt fognia Eddynek, de a fekete és fehér tagokat egyesítő Equals popzenekar vezéreként a rasszizmus elleni harc egyik élharcosa is volt. A hetvenes éveket is a lemeziparral való hadakozással töltötte, saját stúdiójának főnöke volt, mindent maga csinált - nem csoda, hogy hitelesen hangzottak a szájából, amikor a londoni fekete negyed, Brixton utcáit énekelte meg kemény slágereiben (Living On The Frontline - 1979, Electric Avenue - 1982, Boys In The Street - 1984). '84-ben főcímdalt írattak vele a Romancing The Stone (A smaragd románca) című hollywoodi filmhez, de csak végül egy gitártémát használtak belőle. A szám persze így is nagy sláger lett, de a daróchangú raszta sikerperiódusa hamarosan véget ért, ezután már csak egyetlen dala, a dél-afrikai helyzetet kommentáló 1988-as Gimme Hope Jo'anna jutott fel a slágerlisták élbolyába (Grant barbadosi stúdiójába azonban továbbra is előszeretettel jártak a nagy sztárok lemezeket készíteni).

Aztán 1998-ban az Electric Avenue a Fugees-csávók feldolgozásában újra siker lett, most pedig maga Eddy tér vele vissza a listákra egy house-remix formájában, és a köré összeválogatott új The Greatest Hits albummal az új generációnak is megmutatja, milyen jó kis politikus pop-reggae táncdalokat barkácsolt egykoron. Sőt egy új szerzeményt is bemutat Hearts And Diamonds című 2001-es albumáról: Ten Out Of Ten, azaz 10/10 mondja a válogatást záró szám címe, ám ez az értékelés erre a válogatásra sajnos nem vonatkozik, ugyanis érthetetlen módon lemaradtak róla olyan alapdarabok, mint a Romancing The Stone, a Boys In the Street vagy a 'Till I Can't Take Love No More. Így csak:

8/10


www.icerecord.com

www.ringbang.com