Fellépők

Kedvenc helyek

Komolyzenei koncertek

Rod Stewart: Human
|
olvasói:
(0)
(Atlantic/Warner)

Rod Stewart albumaitól a kilencvenes években az ember nem sokat várhatott, aztán '98-ban jött a When We Were The New Boys, amin az öreg skót playboy Oasis, Primal Scream, sőt Skunk Anansie-számokat dolgozott fel, és hirtelen kiderült, hogy ha a páratlan hangú Rod nem közhelyes bérszerzeményeket, hanem igazán ihletett dalokat kap, akkor azokat érdemes tőle hallgatni. Most is kapott egyet-kettőt.


A legjobbat rögtön Macy Gray kacsói közül: a lemezen második számként helyet kapó Smitten egy zseniális neo-soul dal, hallgatása közben az agyunk már rögtön elképzeli, hogyan szólna magától Macytől - hát az valami csoda lenne, de azért Rodtól is eléggé rendben van. Az is felmerül, miért nem csináltak duettet. Nos, a következő szám tényleg duett: egy Helicopter Girl művésznevű indie énekesnővel az általa hozott Don't Come Around Here című gyönyörű lassú dalban. A kislányhangú Helicopter Girlt (polgári nevén Jackie Joyce) tavaly nevezték a legjobb brit albumnak járó Mercury Prize-ra, de a nagyközönség - Rod közönsége - számára teljesen ismeretlen valaki, tehát ez a duett kábé olyan, mintha nálunk Horváth Charlie a tereskovás Nagy Krisztával énekelne együtt. Csakhogy, míg ez sosem fog megtörténni, addig az 56 éves Rod és - a talán szintén skót mivolta miatt választott - Helicopter Girl megcsinálták a közös számot (mint ahogy Tom Jones is kooperált a Divine Comedyvel, a Space-szel vagy a Manic Street Preachers énekesével, míg mondjuk Koós Jánosnak eszébe sem jutna az Üllői Úti Fuckkal vagy a Nyerssel) - hát ezek a kis semmiségek is mutatják a brit popkultúra felsőbbrendűségét.

Lényeg a lényeg: a legjobban akkor járunk, ha a fenti két számot hallgatjuk rengetegszer, a többi ugyanis nem ér fel a szintjükre. Talán a It Was Love That We Needed című Curtis Mayfield-feldolgozást vagy a Gregg Alexandertől (ex-New Radicals) kapott I Can't Deny It című záródalt lehetne kiemelne, de ez utóbbi sincs az ifjú amerikai dalszerző-producer előző munkái, a Texas-féle Inner Smile vagy a Ronan Keatingnak írt Life Is A Rollercoaster szintjén. Rod, aki a rhythm & bluesból indult, ezúttal az R&B-vel próbálkozik két dalban (a lemezt nyitó címadó Human például az All Saints-producer Karl Gordon műve az ex-Guns N' Roses-tag Slash gitárkenésével), a legmeghökkentőbb azonban az, mikor a Rahmanyinov-motívumokat használó, reggae-s If I Had You-ban Mark Knopfler gitárszólója alatt mintha néhány másodpercnyi drum'n'bass-es kavarást hallanánk.

a 2. és 3. szám: 9/10

a többi: 6/10
Déri Zsolt
2001.03.09
|

Linkek

Új hozzászólás
Név: E-mail:
Hozzászólás:
Ismételd meg:


2012. május 23., szerda

Dezső
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Tagok: túl az 1 millión
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.