Fellépők

Kedvenc helyek

John Lennon/Plastic Ono Band
|
olvasói:
(0)
(EMI)
Az 1968-69-es avantgárd albumtrilógia (Two Virgins, Life With The Lions, Wedding Album) után, 1970 végén megjelent cím nélküli John Lennon/Plastic Ono Band-nagylemez volt az egykori Beatles-vezér szólókarrierjének első olyan stúdióalbuma, ami a nagyközönség számára is élvezhető volt (és első abban is az, hogy ez már a Beatles hivatalosan bejelentett feloszlása után jelent meg). Most, megjelenésének harmincéves évfordulóján újra kiadták, feljavított hangminőségben, két bónuszdallal kiegészítve.


Ez a lemez igazi klasszikus: puritán, minimalista, ám puritánságukban és minimalizmusukban is zseniális dalok gyűjteménye (Mother, Hold On, I Found Out, Working Class Hero, Isolation, Remember, Love, Well Well Well, Look At Me, God, My Mummy's Dead - a minimalizmus már a címekben is feltűnő), melyekben a szerző kiénekli magából gyermekkori traumáit, aktuális dühét, jövőbe vetett hitét. A lemez legnagyobb részében csupán csak egy basszista és egy dobos (Ringo Starr!) kíséri a zongorán vagy gitáron játszó Lennont (Yoko Ono csak spirituális dísz, hál'istennek). A társproducer a már akkor, ifjú kora ellenére is élő legendának számító Phil Spector volt, aki azonban még nem vonta be a dalokat olyan stúdiómázzal, mint az egy évvel későbbi Imagine albumot.

A két bónuszdal egyike a Power To The People, ami azokban a hónapokban jelent meg kislemezen, továbbá a Do The Oz című blues, ahol a címbéli fiktív tánc, az Oz vélhetőleg az azonos nevű korabeli underground újságra utal.

10/10
Déri Zsolt
2000.12.20
|
Új hozzászólás
Név: E-mail:
Hozzászólás:
Ismételd meg:


2012. február 12., vasárnap

Lívia, Lídia
Tagok: túl az 1 millión